Településünk

I. Helyzete, fekvése

A község Budapesttől észak-keletre, a Gödöllői-dombvidéken fekszik. Elérhető az M3-as sztráda gödöllői leágazásától Veresegyház-Vác irányába, valamint a villamosított Budapest-Veresegyház-Vác vasútvonalon és az Újpesti Városkapu metróállomástól rendszeres autóbusz-közlekedéssel Fót-Veresegyház-Galgamácsa irányú közúton.

A településen észak-nyugat, dél-kelet irányban áthúzódó dombvonulat legmagasabb pontja a 274,6 m magas Géza-hegy. A dombvonulat egyben a Duna-Tisza vízválasztó vonala. A dombság legmagasabb pontjához a 344 m magas Margita-kilátóhoz a községből jelzett turistaút vezet.

Geológiailag az erősen összetöredezett térség alapkőzete lösz volt, amelyre a változatos vastagságú homokréteg alatt változó mélységben sok helyen pliocén kori agyagréteg húzódik, amely több helyen a felszínt is elborítja. Több helyen Pannon tengeri csigaházas üledék is előkerült.

Éghajlatát még az alacsony domborzat is befolyásolja. Amíg a völgyei fagyzugosak, a délre néző domboldal többlet-napsugárzásban részesül. A csapadék éves átlaga alig haladja meg az 500 mm-t. Csapadékot rendszerint a nyugati szelek hoznak. Gyakori, hogy a csapadékzóna a völgyekben elhúzódik és szárazon hagyja a dombvonulatot. A változatos agyagréteg miatt a felszín alatti vízháztartás rendkívül eltérő. Száraz és talajvizes területek váltogatják egymást. Az utóbbin alakult ki a reveti láp.

Természeti értékei a homokpuszta gyep, védett árvalányhaj, a homoki kikerics, a báránypirosító, fényes poloskamag, kései szegfű, a magyar csenkesz és a reveti láp.

Ennek tőzegpáfrányos- rostos tövű, sásos, rekettyés fűzlapját 2003-ban fedezték fel, és kérték a terület védetté nyilvánítását. A területre évszázadokon át erdő- és vadgazdálkodás volt a jellemző. A kevés szántó és rétgazdálkodást korlátozta az alacsony fekvésű területek láposodása (revet). A korábbi cseres-tölgyeseket és nyírfásokat a település környezetében felváltotta az akácos és a fenyves. A település belső területére jellemzőek a gyümölcsöskertek.

A község jellegzetessége az 1940-re tiszta Bauhaus stílusban felépült római katolikus templom és a vasútállomástól község irányába épülő szoborpark. E területen régi település nyomaira nem bukkantak. Viszont 1986-ban a vízhálózat építése során az Aradi utcában a régészek egy Árpád-kori magányos harcos lovas sírját tárták fel. További ásatás negatív volt. A XX- század első évtizedeiben a mai tornaterem mögötti területen még két 1848-as honvéd sírja állt. Az elhunytak feltehetően az isaszegi csata (1849.IV.6.) sebesültjei voltak, akik a Vác felé vonuló fősereg oldalbiztosító szárnyán haladva itt lelték halálukat.

A turistatérképek még az 1990-es kiadásai is jelölik a mogyorós erdőben lévő Palotai sírt. Palotai, a terület (Fekete-puszta) nagybirtokosa volt, akit saját kérésére, végakarata szerint temettek az erdőbe.